Kenyér és bor! Ó, ó, ó, már engedtessék meg némi érzelmi túlfűtöttség részemről a téma kapcsán! Persze-persze, molekoláris gasztronómia, meg Soupe á l'oignon gratiné, meg a konyhaművészet összes csodája, és vaddisznópörkölt nokedlivel, de kérem! Hát mihez fogható az, mikor a nyári, tikkasztó hőségben, mondjuk a Szentendrei Skanzenben az ember leül a fűbe a barátokkal, és felnyit egy palack jóféle magyar vörösbort, mellé pedig utolsó leheletig falja a langallót, vagy a zsíros, lilahagymás kenyeret, és miközben kellemes bódultság keríti uralmába a lelket, isteni ízek telítik a gyomrot! Ó kenyér, és ó bor! Két csoda, amelyről a Timp Kiadó könyve szól ez alkalommal.

A rendszeres olvasó már megszokhatta, a magam szellemi merevségében sohasem kerülhető ki a könyv fizikai tulajdonságainak mustrája. Ez egy ízig vérig magyar könyv, semmi külföldi licenc. És lám, itthon is lehet jó könyvet készíteni! Színes védőborító, alatta matt, elegáns keménytáblás kötés. Belül hihetetlen jó minőségű, gazdag fotós illusztráció. Az egyik fotón még a Tukács testvéreket is felfedeztem! Róluk annyit kell tudni, hogy ők mesterpékek, akik nyári fesztiválokon rendszeresen feltűnnek a kis kemencéjükkel, és kenyérlángost sütnek - szerintem a világ dicsőségére! Ha valaki látja őket, ne menjen el mellettük kóstolás nélkül!
De elnézést, hogy elkalandoztam! Szóval szép színes nyomatú, jó minőségű lapok. A könyv kivitelére adok 10 pontot. Lássuk mi rejlik belül!

"A lélek, a kenyér és a bor", kezdődik a tárgymutató után rögtön az első komolyabb írásos fejezet. Attól kezdve, hogy a hazai történelemben hogyan, miként volt jelen mindig a búza, sok mindent olvashatunk például a búzával kapcsolatos mondákról is. De számtalan szépirodalmi idézetet is találunk, mely megmutatja számunkra, hogy a kenyér milyen szorosan kötődik a kultúránkhoz, a mindennapjainkhoz. Olvashatunk részletesen a kenyértészta készítés, a kenyérsütés alapjairól is. Természetesen a bor sem maradhat "kibontatlanul"! Platóni idézetektől napjaink tokaji boraiig kapunk egy átfogó kis képet borideológiából. Majd az eddig olvasott, Ambrus Lajos által gyönyörű választékossággal megírt fejezet után, óriás fotókon tekinthetjük meg a kézzel aratás lépéseit.

A tönkölybúzáról Reinhard Schiller Hildegardtól származó idézetet is olvashatunk, mely mindenképp továbbadásra kívánkozik itt a desszert.eu oldalain is: "A tönkölybúza a legjobb gabonafajta, meleg és tápláló, mégis lágyabb, mint a többi gabona. Aki ezt fogyasztja, annak vére és húsa egészséges lesz, lelkébe pedig boldog értelem és öröm költözik. Bármely formában ízletes ...".

És itt jön a szokásos probléma. A 33. oldalnál tartok elemzésben, de a könyv 130 oldalas! Most kezdek csak belemelegedni, így ha nem hagyok ki semmi lényegeset, akkor könnyen kisregény terjedelem kerekedhet a recenzióból. Így aztán most is kijelentem, szűk keresztmetszetet adok, akit bővebben érdekel a könyv, az szerezze be!

Amit mindenképp le kell írjak, hogy ez nem receptkönyv! Ez inkább afféle ismeretterjesztő könyv, pár autentikus recepttel. A kenyér és a bor kultúrájáról, az azokkal kapcsolatos hagyományokról, az egyes változatokról olvashatunk. Megtudhatjuk melyik tájegységen hogyan, miből készítették a kenyeret.
Megismerkedhetünk a pásztói mazsolás kaláccsal, a karcagi mákos kaláccsal, a mangalica tepertős pogácsa receptjével, a magvas csavarttal, a máréfalvi tejfölös-túrós lepénnyel, és még számtalan különlegességgel.

Mindenkinek jó szívvel ajánlom ezt a könyvet, a témában párját ritkító kiadvány!

Varga Gábor